Mi a mikrobióma és hogyan befolyásolja az immunitást?
Mi az a mikrobióma?
A mikrobióma sokféle mikroorganizmus, például baktériumok, gombák és vírusok közössége, amelyek a gyomor-bél (GI) traktusban találhatók. Ez egy összetett és integrált ökoszisztéma, amely legalább 1000 különböző típusú szervezetet tartalmaz, amelyek több mint 2000 fajhoz tartoznak.1
A mikrobióma hatalmas sokféleséget mutat, amelyet számos tényező alakít, többek között:
- Genetika
- Nem
- Életkor
- Immunrendszer
- Egészségügyi feltételek
- Földrajzi elhelyezkedés
- Társadalmi-gazdasági tényezők (vízhez való hozzáférés, higiénia)
- Kezelések
- Diéta
Mit csinál a gyomor-bélrendszer (GI)?
A GI traktusnak számos funkciója van. Felelős az ételünk lebontásáért (emésztésért), ügyelve arra, hogy az étel megfelelően felszívódjon, így a steak vacsorát a comb izomjává alakíthatja. Ezenkívül kiküszöböli a nemkívánatos hulladékot, amelyre a testnek nincs szüksége. A már nem funkcionális vörösvértestek barna színét adják a kiválasztott hulladéknak.
A gyomor-bélrendszer is megvéd minket, mivel sok baktérium és más nemkívánatos dolog található az általunk fogyasztott ételekben, vagy attól, hogy kezünkkel megérintjük a szájunkat. A GI traktus gondoskodik arról, hogy ezek a baktériumok ne károsítsanak nekünk (vagy ételmérgezést okoznak).
Számos funkciója mellett a GI rendszernek sok része is van. Ez a rendszer a szájnál kezdődik és a végbélnyíláson ér véget. A gyomor és a vékonybél felelős az emésztésért és a felszívódásért, míg a vastagbél feladata a víz eltávolítása és a hulladék tömörítése, míg a sigmoid vastagbél és a végbél tárolja a hulladékot a szervezetből való eltávolítás előtt.2
Honnan származik mikrobiomunk?
A legújabb kutatások azt mutatták, hogy a gyomor-bélrendszer kolonizációja valójában születés előtt kezdődik, mivel a placenta jó baktériumokat tartalmaz. Továbbá a csecsemő mekóniuma vagy első bélmozgása nem steril, ami azt jelenti, hogy még a születendő csecsemő gyomorbélrendszerében még a méhben is fejlődik a mikrobiomja.3
Születés után, ha egy csecsemő vaginálisan születik, akkor az anyjuk hüvelyi mikrobiómájából származó fajokat tartalmazó mikrobiotájuk van. Másrészt, ha egy csecsemő C-metszés útján születik, mikrobiomja jobban hasonlít az anyja bőréhez.
A szoptatás szerepet játszik a GI mikrobióma kialakulásában és az immunrendszer fejlődésében is. Az emberi tej védő szerepet játszik a csecsemők számára. Például az olyan antitestek, mint az IgA, és az antimikrobiális szerek, például a laktoferrin, megvédik a csecsemőket a gyomor-bél- és légúti fertőzések
Miért fontos a mikrobiom?
Az összes mikroba, amely a közösséget vagy mikrobiómát alkotja a bélben, sok pozitív dolgot tesz értünk. A mikrobióma részt vesz az energia gyűjtésében és az energia tárolásában. Ennek egyik módja az, hogy olyan rostokat fermentál, mint például a butirát rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) előállítása érdekében.
Ezek a vegyületek elősegítik az egészséges gyomor-bélrendszert azáltal, hogy hozzájárulnak a bél helyreállításához. A kolonociták vagy a vastagbél sejtjei fő energiaforrásaként is szolgálnak. A gyomor-bélrendszerben található baktériumok közül sok kulcsfontosságú a B1, B2, B5, B6, B12, K, folsavés biotinszintetizálásában.4
A mikrobióma az immunrendszert is stimulálja, közvetlenül a születés után.
Hogyan befolyásolja a mikrobióma az immunrendszert?
A gyomor-bélrendszernek megvan a maga védőrétege, az úgynevezett nyálkahártya immunrendszerének, amely szabályozza és védi az esetleges idegen anyagokat. Ez a rendszer elkülönül a test nagyobb immunrendszerétől. A GI traktus bakteriális kolonizációja drámaian megváltoztatja testünk immunrendszerét.
Az immunrendszer érlelésének egyik legfontosabb lépése az, hogy „megtanítsuk” neki a különbséget azon között, hogy mit kell támadni és mit hagyni békén. Az emésztőrendszer speciális sejtjei kölcsönhatásba lépnek baktériumokkal (a jókkal) és a patogén baktériumokkal (a rosszak), így az immunrendszer megtanulhatja, mit kell tolerálni, és mit kell elpusztítani, mivel fertőzést vagy károsíthatja a testet.
Amellett, hogy „megtanítja” az immunrendszert, mit kell támadni és mit hagyni békén, a mikrobióma segíti az immunsejtek érését is, és irányítja őket oda, ahol szükségük van a szervezetben. Például a mikrobióma megkülönbözteti az immunrendszer specifikus T-sejtjeit különböző funkciók ellátása érdekében. Például a T-sejtek lehetnek Th1, Th2 vagy Th17.
A Th 1 és 2 egész életük során specifikus vegyi anyagokat bocsát ki, amelyeket citokineknek neveznek. Ezek a vegyszerek más immunsejteket „hívnak” a szervezet problémáinak megoldására. A Th17 sejtek funkciójukban sokkal változatosabbak: megváltoztatják az általuk kiválasztott vegyi anyagok típusát, így alkalmazkodhatnak a test számos helyzetéhez. Más szavakkal, a Th17 sejtek az immunrendszer MVP-jei, és sok pozíciót tudnak játszani.
Az immunrendszerünk nagy része a bélünkben él. A bélünk bizonyos területei, amelyeket Peyer-foltoknak neveznek, nagyon gazdagok nyirokszövetben, amely számos védelmi immunsejtünket ad otthont. Gondolj arra a lehetséges dologra, amit ehetünk, ami árthat nekünk. Ha ez az immunhely van a bélünkben, tökéletes módja annak, hogy megvédje a testet a károsodástól.
Rossz étrend, bizonyos gyógyszerek használata vagy természetes öregedés miatt a bélben lévő rossz baktériumok száma meghaladhatja a jó baktériumokat. Ezt dysbiosisnak vagy jó-rossz baktériumok egyensúlyhiányának nevezik. Amikor a jó baktériumok mennyisége csökken a bélben, az immunrendszer nem kapja meg a szükséges támogatást. Vannak elméletek, amelyek szerint a bélben fellépő dysbiosis hozzájárulhat a túlaktív immunrendszerhez, és ez a túlaktivitás az autoimmun központú betegség oka lehet.
Kiegészítők az egészséges mikrobióm támogatására
Probiotikumok - a „jó” baktériumok
A probiotikumokat mind az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, mind az Egészségügyi Világszervezet szerint élő mikroorganizmusokként határozzák meg, amelyek egészségügyi előnyökkel járnak. 5 Elie Metchnikoff tudós bemutatta a probiotikumok fogalmát a tejben található jó baktériumokkal kapcsolatos tanulmányozásával.
Kutatásai kimutatták, hogy fogyasztva ezek a jó baktériumok az emberi egészségre hasznosak lehetnek. Azóta a probiotikumokat széles körben forgalmazták és fogyasztják, főként étrend-kiegészítőként vagy funkcionális élelmiszerekként. A probiotikumok előnyei közé tartozik a „jó baktériumok” növekedése a bél mikrobiális közösségeiben, támogatja a rossz baktériumok elnyomását, támogatja az immunrendszert és hozzájárul az egészséges bélnyálkahártyához.
Sok fogyasztó számos pozitív előnyéről számol be a probiotikumok szedésének. Például antibiotikumok szedésekor sok ember hasmenést tapasztal. A probiotikumok segíthetnek elkerülni ezt a nemkívánatos mellékhatást. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a Lactobacillus törzsekben gazdag probiotikumok segíthetnek a jobb hangulat fenntartásában. Más probiotikus törzseket összekapcsolták a szív egészségének támogatásával. A probiotikumok segíthetnek az allergiás tünetek csökkentésében is, és néhány törzsről kimutatták, hogy javítják a bőr rossz egészségét. Egyes törzsek alkalmazása összefüggésben áll a súly kezelésével és az emésztési rendellenességek tüneteivel.
A probiotikumok kiegészítő formájában kaphatók, kapszulákban, tablettákban és/vagy folyadékban. Ezek a kiegészítők segíthetnek az egészséges mikrobióma támogatásában, és egyszerű módja a szükséges mikrobák bejutásának a bél és az immunrendszer egészségének támogatásához.
Butirát - gyulladáscsökkentő
A butirát egy rövid láncú zsírsav, amely az emészthetetlen rostok fermentációjából származik a gyomor-bélrendszerben. Ez a vegyület gyulladáscsökkentő tulajdonságairól és arról, hogy képes energiát szolgáltatni a kolonocitáknak.6 Amikor dysbiosis lép fel, a testnek nehézségei lehetnek ennek a fontos energiaforrásnak a előállításában. A butirát kiegészítőként kapható, és gyakran probiotikumokkal együtt szedik.
A mikrobióma egy változatos ökoszisztéma, amely a GI traktusunkban él. Ez a mikroorganizmusok kombinációja sokféleképpen támogatja az immunrendszert. Szerencsére az olyan kiegészítők, mint a probiotikumok és a butirát, könnyen beépíthetők a napi rutinunkba, hogy támogassák mind a GI, mind az immunrendszerünk optimális egészségét.
Referenciák:
- Lazar, V., Ditu, LM, Pircalabioru, G. G., Gheorghe, I., Curutiu, C., Holban, AM, Picu, A., Petcu, L., & Chifiriuc, MC (2018). A bél mikrobiota és az immunrendszer kölcsönhatásainak aspektusai fertőző betegségekben, immunopatológiában és rákban. Az immunológia határai, 9, 1830.
- Cheng, LK, O'Grady, G., Du, P., Egbuji, J. U., Windsor, JA és Pullan, AJ (2010). Gasztrointesztinális rendszer. Wiley interdiszciplináris áttekintések. Rendszerbiológia és orvostudomány, 2 (1), 65-79.
- Abba13. Dominguez-Bello MG, Costello EK, Contreras M, Magris M, Hidalgo G, Fierer N és mtsai. A szállítási mód az újszülöttek több testélőhelyén alakítja a kezdeti mikrobiota megszerzését és szerkezetét. Proc Natl Acad Sci U SA (2010) 107:11971-5.10.
- Wong JM, szerző: Souza R, Kendall CW, Emam A, Jenkins DJ. Vastagbél egészsége: fermentáció és rövid láncú zsírsavak. J Clin Gastroenterol. 2006; 40 (3): 235-243.
- Hemarajata, P. és Versalovic, J. (2013). A probiotikumok hatása a bél mikrobiotájára: a bél immunmoduláció és a neuromoduláció mechanizmusai. Terápiás előrelépések a gasztroenterológiában, 6 (1), 39-51.
- Canani, RB, Costanzo, MD, Leone, L., Pedata, M., Meli, R. és Calignano, A. (2011). A butirát lehetséges jótékony hatásai bél- és extraintesztinális betegségekben. A gasztroenterológiai világfolyóirat, 17 (12), 1519-1528.
FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT:A jelen blognak nem célja diagnózis felállítása...