A 7 legjobb immunerősítő étrend-kiegészítő gyermekek számára

Legfontosabb tudnivalók

• Az alapok az elsők: A kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű alvás és a jó higiénia a legfontosabb tényezők a gyermekek immunrendszerének egészsége szempontjából.
• Kulcsfontosságú étrend-kiegészítők: A gyermekek immunitása szempontjából a leginkább tudományos bizonyítékokkal alátámasztott kiegészítők a C-vitamin, a D-vitamin, a cink és a probiotikumok.
• Mikor ajánlott a használatuk: Az étrend-kiegészítők különösen hasznosak lehetnek az iskolakezdés időszakában, a téli hónapokban, vagy ha a gyermek válogatósan étkezik.
• A biztonság kulcsfontosságú: Minden új étrend-kiegészítő alkalmazása előtt konzultáljon gyermekorvosával, és kizárólag kifejezetten gyermekek számára kifejlesztett termékeket válasszon.

Az immunvédelem támogatása

Az erős immunrendszer meghatározó tényező abban, hogy a gyermekek egészségesek maradjanak és megfelelően fejlődjenek. Az osztályteremtől a játszótérig a gyermekek nap mint nap számos új baktériummal, vírussal és egyéb mikroorganizmussal kerülnek kapcsolatba. Amikor az immunrendszerük a rendeltetésének megfelelően működik, segít felvenni a harcot a gyakori megfázással, az influenzával és más fertőzésekkel szemben, így lehetővé teszi számukra a növekedést, a tanulást és az élet teljes körű élvezetét. Mivel a gyermekek védekező rendszere még fejlődésben van, a megfelelő táplálkozás biztosítása és a kulcsfontosságú étrend-kiegészítőkkel nyújtott támogatás jelentős mértékben hozzájárulhat a tartós egészség megalapozásához.

A legjobb immunerősítő étrend-kiegészítők gyermekek számára 

A szülők kulcsfontosságú étrend-kiegészítők alkalmazásával segíthetnek megerősíteni gyermekeik immunrendszerét. Íme a hét legjobb:

1. A-vitamin: a „fertőzésellenes” vitamin

Az A-vitamin, más néven retinol, volt az elsőként felfedezett zsírban oldódó vitamin, azonban nem ez az egyetlen oka annak, hogy az „A” elnevezést kapta. Nevét „antiinfektív” tulajdonságainak jelzésére kapta. Az A-vitamin alapvető fontosságú a bőr és a nyálkahártyák sejtjeinek egészsége és megfelelő működése szempontjából, amelyek a fertőzésekkel szembeni védekezés első vonalaként működnek. 

Az A-vitamin továbbá nélkülözhetetlen a fehérvérsejtek megfelelő működéséhez, és fokozza az immunrendszer számos tevékenységét, beleértve a csecsemőmirigy (thymus) működését, a daganatellenes aktivitást és az ellenanyag-választ. Az A-vitamin különösen fontos a vírusok elleni küzdelemben. 

Például kimutatták, hogy az alacsony A-vitamin-szinttel rendelkező személyek sokkal hajlamosabbak a vírusos légúti fertőzésekre. Emellett jelentős mennyiségű tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az A-vitamin-pótlás gyermekeknél számottevő előnyökkel jár az immunfunkció javításában vírusfertőzés idején. 

Az A-vitamin pótlása számos, a világ különböző részein élő gyermek egészségi állapotának javításában kulcsfontosságúnak bizonyult.¹

2. Cink: az immunitás „kapuőre”

A cinketet gyakran az immunitás „kapuőrének” nevezik, mivel közvetlenül részt vesz az immunműködés számos aspektusában. Amikor a cinkszint alacsony, az immunitás jelentősen csökken, mivel visszaesik bizonyos, vírusok elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek száma, valamint csökkennek az immunrendszer fontos aktivátorainak és a csecsemőmirigy – az immunrendszer központi szabályozó mirigye – által termelt hormonok szintjei. 

 A cink emellett közvetlenül is hathat bizonyos vírusok ellen, például azok ellen, amelyek a megfázást okozzák. Továbbá a cink elengedhetetlen az egészséges légúti és emésztőrendszeri nyálkahártya fenntartásához, valamint a tápanyagok bélrendszeri megfelelő felszívódásához. Amennyiben a cink nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, az egész immunrendszer működése sérül, és a fertőzések kockázata drámaian megnő.^3-5

A cink számos formában elérhető, többek között tabletták, kapszulák és szopogató tabletták formájában. 

3. C-vitamin: az immunitás kulcsa

A C-vitamin az az étrend-kiegészítő, amelyre a legtöbben az „immunrendszer támogatása” kapcsán gondolnak, különösen megfázás esetén.

Más alapvető tápanyagokhoz hasonlóan a C-vitamin is létfontosságú az immunrendszer megfelelő működéséhez. Kulcsszerepet játszik a fertőzésekkel szembeni fizikai védőgátak – például a bőr és a nyálkahártyák – fenntartásában. A C-vitamin szó szerint aktiválja a fehérvérsejteket a kórokozók elleni támadásra, valamint fokozza a szervezet vírusellenes hatású vegyületének, az interferonnak a termelődését. Emellett támogatja az ellenanyagok képződését és a csecsemőmirigy hormonelválasztását is.⁶ 

A cinkhez hasonlóan a C-vitamin is hozzájárul a szervezet vírusokkal szembeni védekező mechanizmusaihoz, ami az egyik oka annak, hogy gyakran alkalmazzák a megfázás leküzdésére. Fertőzés idején, illetve bármilyen stresszhelyzet esetén a C-vitamin iránti szükséglet megnő. A stressz által kiváltott C-vitamin-szintcsökkenés az egyik magyarázata annak, hogy az emberek stresszes események vagy élethelyzetek során fogékonyabbá válnak a megfázásra.⁷

A C-vitamin valamennyi étrend-kiegészítő formában elérhető, számos készítményt kifejezetten csecsemők és gyermekek számára fejlesztettek ki. 

4. D-vitamin: a csontozat és az immunrendszer támogatása 

Bár a D-vitamin bőrben is termelődhet a nap UV-sugárzásának hatására, illetve bizonyos élelmiszerek – például dúsított tejtermékek és zsíros halak – révén is bevihető, a megfelelő D-vitamin-szint biztosítása érdekében, különösen gyermekek esetében, fontos a D₃-vitamin étrend-kiegészítő formájában történő pótlása. Ez nemcsak az immunrendszer, hanem a csontok egészsége szempontjából is lényeges. 

A D₃-vitaminról kimutatták, hogy az immunrendszert erősítő hatások széles körével rendelkezik. Számos nagyszabású vizsgálat igazolta, hogy a magasabb vér D₃-vitamin-szinttel rendelkező személyeknél, illetve a D₃-vitamint étrend-kiegészítőként szedőknél alacsonyabb a légúti vírusfertőzések előfordulási aránya.^8,9 

A British Medical Journal folyóiratban közzétett metaanalízis 25 randomizált, kontrollált vizsgálat adatait elemezte, összesen 11 321 résztvevő bevonásával, a csecemőktől egészen a 95 éves korú személyekig. Az eredmények szerint azoknál az egyéneknél, akiknek alacsony volt a vér D₃-vitamin-szintje, és D₃-vitamin-pótlásban részesültek, a légúti fertőzések előfordulása 70%-kal csökkent.⁸ 

Adagolási ajánlások: 

• 5 éves kor alatti gyermekek esetében naponta hozzávetőlegesen 50 NE javasolt testsúlyfontonként.
•  5–9 éves gyermekek számára napi 2 000 NE ajánlott. 
• 9–12 éves gyermekek esetében a javasolt adag napi 2 500 NE.
• 12 év feletti gyermekek számára a felnőtteknek ajánlott adag javasolt, napi 2 000–5 000 NE. 

5. Omega-3 zsírsavak: a sejtmembránok alapjai

A hal- és algából származó olajkészítményekben megtalálható hosszú láncú omega–3 zsírsavak, az EPA (eikozapentaénsav) és a  (dokozahexaénsav) fontos szerepet játszanak a gyermekek immunműködésének alakításában. 

Alapvető funkciójuk, hogy a sejthártyák alkotóelemei. A DHA és az EPA a fehérvérsejtek (T-sejtek, B-sejtek, makrofágok) membránjaiban fejtik ki hatásukat, javítva a sejten belüli jelátvitelt és kommunikációt. Ez az alapvető működés lehetővé teszi, hogy ezek az immunsejtek szükség esetén hatékonyabban reagáljanak. Emellett elősegítik, hogy a fehérvérsejtek eredményes ellenanyag-termelést és sejtközvetített immunválaszt alakítsanak ki, valamint hozzájárulnak az immunválasz egyensúlyának fenntartásához. Az EPA és a DHA fontos szerepet játszanak a gyulladás szabályozásában is, ami lényeges a szövetkárosodás elleni védelem szempontjából. Ez az egyensúly különösen fontos gyermekeknél, akik még csak kialakítják toleranciájukat az új mikroorganizmusokkal és környezeti hatásokkal szemben.¹⁰

Gyermekek körében végzett előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a magasabb omega–3 bevitel kevesebb légúti fertőzéssel, valamint az allergiák alacsonyabb előfordulásával hozható összefüggésbe. Ezek az eredmények kiemelik az EPA és a DHA jelentőségét az immunfunkció szabályozásában.^10,11

Gyermekek számára az alábbi napi bevitel ajánlott:

• 0–2 éves korig: 200–300 mg/nap (legalább 100 mg DHA)  
• 2–6 éves korig: 200–300 mg/nap (≥60% EPA)  
• 6–12 éves korig: 500–1 000 mg/nap (≥60% EPA)
• 12 év felett: 1 200–2 000 mg/nap (≥60% EPA)

6. Probiotikumok: a bélrendszer egészségének hősei 

Tudta, hogy az immunrendszer több mint hetven százaléka az emberi emésztőrendszerben található?

A probiotikumok azok a jótékony baktériumok, élesztőgombák és egyéb mikroorganizmusok, amelyek az emberi bélrendszerben élnek. A probiotikumok hozzájárulhatnak a „mikrobiom”, vagyis a szervezetünkben élő mikroorganizmusok genetikai állományának összessége egészségének fenntartásához. Az emberi bélmikrobiom rendkívül fontos szerepet tölt be az általános egészségi állapotban, különösen az immunrendszer működési képessége szempontjából.

A probiotikum-tartalmú étrend-kiegészítők kapszula, folyadék vagy élelmiszer formájában tartalmazzák a jótékony baktériumok vagy élesztők biztonságosan fagyasztva szárított, élő formáit. Ezeket a készítményeket széles körben tanulmányozták immunrendszert támogató hatásuk tekintetében, különösen gyermekkorban. Előnyeik nagyrészt abból fakadnak, ahogyan kölcsönhatásba lépnek a bélmikrobiommal, amely központi szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. A probiotikumok emellett azáltal is támogatják az immunrendszer egészségét, hogy erősítik a bélgátat, kiegyensúlyozzák az immunválaszokat, fokozzák az ellenanyag-termelést, és csökkentik a fertőzések kockázatát. A jótékony hatások törzsspecifikusak, az immunrendszerre gyakorolt hatás szempontjából leginkább a Lactobacillus és a Bifidobacterium fajokat vizsgálták.^12-14 

Számos probiotikumgyártó kínál kifejezetten gyermekek számára, illetve életkor, nem vagy egyéb szempontok szerint kialakított készítményeket. A legjobb eredmények általában napi 5–20 milliárd életképes mikroorganizmus bevitelével érhetők el. Ajánlott olyan probiotikum-készítmények alkalmazása, amelyek meghatározott törzseket tartalmaznak, és amelyeket humán klinikai vizsgálatokban teszteltek.

7. Élesztőből származó béta-glükánok: hatékony támogatás a fehérvérsejtek számára  

A béta-glükánok rostjellegű poliszacharidok (összetett cukrok), amelyek számos különböző forrásban megtalálhatók. Az élesztőből származó béta-glükán – különösen a sütőélesztőé (Saccharomyces cerevisiae) – szerkezetileg eltér más forrásokból származó béta-glükánoktól, például a zabban és az árpában találhatóktól, valamint az olyan gyógygombákból származóktól, mint a maitake és a reishi. 

Az élesztő béta-glükán legfontosabb egészségügyi hatásai az immunrendszerhez kapcsolódnak. Konkrétan az emberi fehérvérsejtek sejtfelszínén olyan receptorhelyek találhatók, amelyek kifejezetten az élesztő béta-glükán számára vannak kialakítva. Ahogyan egy ajtó zárját is csak a megfelelő kulcs nyitja, ezek a receptorhelyek az élesztő béta-glükán sajátos szerkezetéhez illeszkednek. Amikor az élesztő béta-glükán kötődik ezekhez a receptorokhoz, rendkívül célzott módon aktiválja a fehérvérsejteket, elősegítve a behatoló kórokozók elleni védekezést. Tudományos vizsgálatok tízezrei dokumentálták, hogy ezek a természetes vegyületek milyen figyelemre méltó módon képesek a fehérvérsejteket nagyon biztonságos és szabályozott módon aktiválni.

Humán klinikai kutatások igazolták, hogy ezek a hatások kedvező eredményekhez vezetnek. Az élesztő béta-glükán napi 500 mg-os adagban – amelyet rendszerint napi kétszer 250 mg formájában alkalmaznak – több mint húsz kettős vak klinikai vizsgálatban bizonyult hatékonynak a felső légúti fertőzések (megfázás és influenza) megelőzésében. Gyermekek esetében ez kevesebb iskolai hiányzást jelent. Amennyiben pedig mégis megbetegszenek, a tünetek általában enyhébbek, mint a placebót kapó gyermekeknél.¹⁵

Az immunrendszer megértése

Az immunrendszer a szervezet elsődleges védelmi hálózata, amely segít megóvni a gyermekeket a megbetegedésektől. Számos elemből épül fel, többek között fehérvérsejtekből, a bőrből és a nyálkahártyákból, a bélrendszerből, a nyirokcsomókból, valamint olyan speciális mirigyekből, mint a csecsemőmirigy és a lép. Ezek az összetevők együttesen olyan védőpajzsot alkotnak, amely felismeri és elhárítja a vírusokat, baktériumokat és egyéb káros betolakodókat. 

Az egészséges immunrendszer nemcsak abban segíti a gyermekeket, hogy leküzdjék a fertőzéseket, hanem „emlékszik” a korábbi találkozásokra is, így a szervezet a következő alkalommal gyorsabban és hatékonyabban tud reagálni ugyanarra a fertőző kórokozóra.   

Hogyan működik az immunrendszer?

Az immunrendszer két különálló részből áll: a veleszületett és az adaptív immunrendszerből.  

A veleszületett immunrendszer jelenti az első védelmi vonalat. Ide tartoznak az olyan fizikai és kémiai gátak, mint a bőr, a gyomorsav, valamint a gyorsan reagáló immunsejtek, amelyek megtámadják a behatolókat. A veleszületett immunrendszer nem specifikus, ami azt jelenti, hogy minden fenyegetést elpusztít anélkül, hogy figyelembe venné azok pontos természetét. A veleszületett immunitás egyik kiváló példája a gyomorsav. Ez egy hatékony védekező mechanizmus: ha baktérium, vírus vagy parazita kerül a szervezetbe, a gyomorsav arra szolgál, hogy azt azonnal elpusztítsa.¹

Amennyiben egy kórokozó átjut az első védelmi vonalon, az adaptív immunrendszer lép működésbe. Ez a rendszer speciális sejteket és ellenanyagokat hoz létre, amelyek célzottan az adott kórokozót támadják meg, és immunológiai „memóriát” alakítanak ki. Ennek köszönhetően, ha a gyermek a jövőben ismét találkozik ugyanazzal a fertőző ágenssel, a szervezet gyorsan és hatékonyan képes azt eltávolítani.

Záró megjegyzések

Gyakran mondják, hogy egy uncia megelőzés többet ér, mint egy font gyógykezelés. A fertőzések, különösen a megfázás elleni küzdelem során számos kutatás igazolja, hogy az immunműködés erősítése a bemutatott hét legfontosabb étrend-kiegészítő bármelyikével hasznos lehet. Emellett semmilyen hátránya nincs annak, ha ezen készítmények közül többet vagy akár mindet kombináljuk annak érdekében, hogy a gyermek immunrendszere a lehető legnagyobb támogatást kapja.

Amennyiben a gyermek mégis megfázik, számos további étrend-kiegészítő áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek. Ezek közül kiemelkedik az európai fekete bodza (Sambucus nigra), amely gazdag az antociánokként ismert vegyületekben, amelyek mély, sötétlila színéért felelősek. A tudományos szakirodalomban megjelent számos tanulmány igazolja, hogy a fekete bodza támogatja az immunműködést, és felnőttek körében bizonyos klinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a megfázás miatti felső légúti tünetek kezdetén alkalmazva kedvező hatásokat fejthet ki.^16,17 

Ugyanakkor egy 5–12 éves gyermekek körében végzett vizsgálat, amelyben jelentős felső légúti tünetekkel küzdő résztvevők szerepeltek, nem mutatott ki előnyt a fekete bodza-kiegészítés alkalmazásával. Ezért ismételten hangsúlyozandó, hogy a hangsúly elsősorban a megelőzésen kell, hogy legyen.

A bodzakészítmények kapszula és tabletta formájában, gyermekek számára pedig szirup, folyadék vagy gumicukor formájában is elérhetők.

Referenciák:

1. Imdad A, Mayo-Wilson E, Haykal MR, et al. Vitamin A supplementation for preventing morbidity and mortality in children from six months to five years of age. Cochrane Database Syst Rev. 2022 Mar 16;3(3):CD008524. 
2. Borel P, Desmarchelier C. Genetic Variations Associated with Vitamin A Status and Vitamin A Bioavailability. Nutrients. 2017 Mar 8;9(3):246.
3. Wessels I, Maywald M, Rink L. Zinc as a Gatekeeper of Immune Function. Nutrients. 2017 Nov 25;9(12).
4. Read SA, Obeid S, Ahlenstiel C, Ahlenstiel G. The Role of Zinc in Antiviral Immunity. Adv Nutr. 2019 Jul 1;10(4):696-710. 
5. Wessels I, Fischer HJ, Rink L. Dietary and Physiological Effects of Zinc on the Immune System. Annu Rev Nutr. 2021 Oct 11;41:133-175.
6. Carr AC, Maggini S. Vitamin C and Immune Function. Nutrients. 2017;9(11):1211. 
7. Hemilä H, Chalker E. Vitamin C reduces the severity of common colds: a meta-analysis. BMC Public Health. 2023 Dec 11;23(1):2468. 
8. Martineau Adrian R, Jolliffe David A, Hooper Richard L, Greenberg Lauren, Aloia John F, Bergman Peter et al. Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory tract infections: systematic review and meta-analysis of individual participant data BMJ 2017; 356 :i6583
9. Pham H, Rahman A, Majidi A, Waterhouse M, Neale RE. Acute Respiratory Tract Infection and 25-Hydroxyvitamin D Concentration: A Systematic Review and Meta-Analysis. Int J Environ Res Public Health. 2019;16(17):3020. 
10. Bodur M, Yilmaz B, Ağagündüz D, Ozogul Y. Immunomodulatory Effects of Omega-3 Fatty Acids: Mechanistic Insights and Health Implications. Mol Nutr Food Res. 2025 May;69(10):e202400752. 
11. Gorczyca D, Szeremeta K, Paściak M, et al. Association of Serum Polyunsaturated Fatty Acids (PUFAs) and Children's Dietary Inflammatory Index (C-DIITM) with Recurrent Respiratory Infections in Children: A Cross-Sectional Study. Nutrients. 2024 Dec 31;17(1):153.
12. Carucci L, Coppola S, Luzzetti A, et al. The role of probiotics and postbiotics in modulating the gut microbiome-immune system axis in the pediatric age. Minerva Pediatr (Torino). 2021 Apr;73(2):115-127. 
13. Zhang CX, Wang HY, Chen TX. Interactions between Intestinal Microflora/Probiotics and the Immune System. Biomed Res Int. 2019 Nov 20;2019:6764919.
14. Jankiewicz M, Łukasik J, Kotowska M, et al. Strain-Specificity of Probiotics in Pediatrics: A Rapid Review of the Clinical Evidence. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2023 Feb 1;76(2):227-231. 
15. Zhong K, Liu Z, Lu Y, Xu X. Effects of yeast β-glucans for the prevention and treatment of upper respiratory tract infection in healthy subjects: a systematic review and meta-analysis. Eur J Nutr. 2021 Dec;60(8):4175-4187. 
16. Wieland LS, Piechotta V, Feinberg T, et al. Elderberry for prevention and treatment of viral respiratory illnesses: a systematic review. BMC Complement Med Ther. 2021 Apr 7;21(1):112.
17. Tiralongo E, Wee SS, Lea RA. Elderberry Supplementation Reduces Cold Duration and Symptoms in Air-Travellers: A Randomized, Double-Blind Placebo-Controlled Clinical Trial. Nutrients. 2016;8(4):182. Published 2016 Mar 24. 
18. Macknin M, Wolski K, Negrey J, Mace S. Elderberry Extract Outpatient Influenza Treatment for Emergency Room Patients Ages 5 and Above: a Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial. J Gen Intern Med. 2020 Nov;35(11):3271-3277.