A karnozin egy természetben előforduló molekula, amely két aminosavból, hisztidinből és alaninból áll. Étrend-kiegészítőként évek óta elérhető. Azonban közel sem olyan népszerű, mint amennyire a meglévő tudományon kellene alapulnia. A karnozin „izgatott” szövetekben, például izom- és idegszövetekben működik, és magas koncentrációt ér el a vázizomban. Ezekben a szövetekben kritikus fontosságú a megfelelő pH és az elektromos töltés fenntartásában.
A karnozint gyakran összekeverik a karnitinnel. Mindkettő tartalmazza a carn gyökérszót, amely húst jelent, mivel mindkettő nagyobb koncentrációban található a húsban (és a halban). Mivel az vegetáriánus fehérjeforrások nem tartalmaznak karnozint, a vegetáriánus (különösen vegán) étrend előfordulhat, hogy nem biztosít megfelelő előkészített karnozint, de a karnitinhez hasonlóan úgy gondolják, hogy az emberi test képes elegendő mennyiségben előállítani. Mindazonáltal, a karnitinhez hasonlóan, a karnitin kiegészítésének is megvan a helye a táplálkozási gyógyászatban. Ebben az időben az emberekben végzett klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy karnozin kiegészítést kaptak:
Amellett, hogy fontos a gerjeszthető szövetek elektromos töltésének szabályozásában, a kutatások kimutatták, hogy az karnozin más okokból is fontos a sejtek egészsége szempontjából. Az izmokban a karnozin semlegesíti a tejsav kiterjedt képződését a nagy intenzitású edzés során, és elősegíti a testmozgásból való gyógyulást. Ezek a hatások felgyorsítják az előző edzés által kimerült izmok munkaképességét, és magyarázzák a karnozin népszerűségét a testépítők és a sportolók körében az izomműködés javításában és az izomfáradtságból való felépülésben
A karnozin szintén fontos intracelluláris antioxidáns. Bebizonyosodott, hogy a karnozin eltávolítja a reaktív oxigénfajtákat (ROS), valamint védi a sejtmembrán zsírsavak peroxidációjától az oxidatív stressz során. Jelentős öregedésgátló hatásokat is mutatott, amelyek részben antioxidáns hatásaihoz kapcsolódnak, de megakadályozza a korai öregedéssel járó glikációt (a cukormolekulák fehérjékhez való kötődését) is.
A karnozin különösen kritikus fontosságú az agy védelmében a neurodegeneráció, valamint a kognitív funkció és a memória elvesztése ellen. Kimutatták, hogy a karnozin fiatalítja a kötőszöveti sejteket, ami megmagyarázhatja annak jótékony hatását a sebgyógyulásra, valamint a bőr öregedésének hatásainak leküzdésére való felhasználását, ráncokat és rugalmasság elvesztését okozva. A karnozin szintje a szervezetben az életkorral csökken. Mire egy személy 70 éves lesz, a karnozinszint testében 63% -kal csökkent. Mindezen hatások és mások miatt a karnozin hosszú élettartamú és öregedésgátló tápanyagként vált ismertté.
A karnozinnal kapcsolatos klinikai kutatások elsődleges célja az öregedésgátló hatásaira, valamint az agyműködésre gyakorolt hatására összpontosított.
Ami az általános öregedésgátló hatásokat illeti, számos klinikai vizsgálat rámutatott az karnozin potenciáljára az öregedési folyamat lelassításában az oxidatív károsodás és a glikáció megelőzésével. Ezenkívül kimutatták, hogy a karnozin közvetlenül és közvetve gátolja a gyulladásos mediátorok, például a citokinek felszabadulását. A csendes gyulladás csökkentése nemcsak az öregedésgátló stratégia másik kulcsfontosságú célpontjává válik, hanem a krónikus degeneratív betegségek, például a szívbetegségek, a cukorbetegség és a neurodegeneratív rendellenességek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében is. Tekintettel a karnitin egyedülálló hatására az agyban, ideális szer lehet a kognitív funkció és a memória életkorral összefüggő csökkenésének megelőzésére is.
Ami az agyi erő fokozását illeti, számos kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat vizsgálta a karnozin alkalmazását neurodegeneratív állapotban szenvedő betegeknél. Egy vizsgálatban egy napi 0,75 g vagy 2 g karnozin adagját 21 napon keresztül hasonlították össze placebóval, 42 krónikus encephalopathiában szenvedő betegnél agyi rendellenesség, amely egy progresszív degeneratív betegség, amely leggyakrabban olyan személyeknél fordul elő, akiknek kórtörténetében többszörös agyrázkódás és más fejsérülés volt. A kognitív funkciók jelentős javulását és az oxidatív stressz csökkenését tapasztalták a karnozin csoportban.
Egy másik tanulmány naponta 1,5 g karnozin hatását vizsgálta 30 napig az L-Dopa-val kezelt Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. A karnozin hozzáadása a kezelési rendhez jelentősen javította a neurológiai tüneteket, a tünetek 36% -kal javultak, szemben a kontrollcsoportban 16% -os javulással. A Parkinson-kór klinikai tünetei, beleértve a csökkent testmozgást és a végtagok merevségét, szintén jelentősen javultak. A Parkinson-kórban szenvedő betegek „mindennapi aktivitásának” javulása nagyobb függetlenséget és jobb életminőséget tesz lehetővé számukra, ami arra késztette a tanulmány szerzőit, hogy a karnozin ésszerű módszer a Parkinson-kór kezelésének javítására és a szokásos gyógyszeres terápia lehetséges toxikus hatásainak csökkentésére.
Mivel a karnozin jótékony hatással van mind az izom-, mind az agyműködés javítására, a Georgetowni Egyetem kutatói nemrégiben értékelték annak hatását az Öböl-háborús betegségben (GWI) vagy a krónikus multitünetekkel járó betegségben (CMI); kifejezések a fogyatékossági fáradtság, széles körű fájdalom és kognitív diszfunkció leírására használták az 1990-1991-es Perzsa-öböl veteránok mintegy 25% -át.
Egy vezető elmélet azt sugallja, hogy a GWI/CMI a háború idején számos tényezőnek való kitettség eredménye, beleértve az oltásokat, a különféle vegyi anyagokat és a stresszt. Ezek a tényezők elindítják a gyulladás, a szabad gyökök hosszan tartó termelését és az ebből eredő agy, idegrendszer és izomszövet sérülését. Mivel kimutatták, hogy a karnozin védi az agyat és az izomsejteket a GWI/CMI mögöttes károsodástól, egy kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatot terveztek annak megállapítására, hogy az L-karnozinnal történő táplálékkiegészítés jelentősen javítja-e a fájdalmat, a megismerést és a fáradtságot a GWI esetén. A 12 hetes vizsgálatban 25 GWI alany vett részt, akik 4 hetes időközönként növelve 500, 1000 és 1500 mg-os L-karnozint vagy placebót kaptak. Az elsődleges eredmények közé tartoztak a kognitív funkciókat értékelő mérések; fáradtság és fájdalom érzése; és az aktivitási szint. Az egyetlen olyan intézkedés, amely következetes előnyöket mutatott, a karnozin kiegészítésnek a mentális funkció javítására gyakorolt hatása volt.
Míg a kutatók azt remélték, hogy javulást tapasztalnak a GWI/CMI minden területén, a karnozin-kiegészítés képessége ezen betegek mentális működésének javítására jelentős volt, és további klinikai támogatást nyújt a karnozinhoz ebben az alkalmazásban.
A karnozin segíthet az autizmus agyműködésének javításában is. Egy kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 31 autizmusban szenvedő gyermek részvételével kimutatták, hogy a karnozin javítja az expresszív és fogékony szókincset, valamint a szubjektív javulást az autizmus értékelési skálán egy 8 hetes vizsgálat során, napi 800 mg/nap dózisban.
A cink növeli a mucintermelést a sejttenyésztési vizsgálatokban, és állatkísérletek során kimutatták, hogy védő hatással van a peptikus fekélyekre. Humán vizsgálatokban a cink-kiegészítés hasznosnak tűnik a peptikus fekélyek gyógyításában, a karnozinhoz kötött cink a legelőnyösebb. A cink-karnozinnal végzett emberekben végzett klinikai vizsgálatok nemcsak peptikus fekélyek gyógyítására képesek, hanem antagonizálják a baktériumokat (Helicobacter pylori vagy H. pylori), amelyek emésztési zavarokkal (dyspepsia), peptikus fekélybetegséggel és gyomorrákkal kapcsolatosak. Amikor az H. pylori fertőzéssel járó diszpepsziában szenvedő 60 beteg hét napig önmagában antibiotikumot (lansoprazol, amoxicillin és klaritromicin), vagy antibiotikumokat és cink-karnozinot kaptak, jobb eredményeket tapasztaltak a csoport cink-karnozinnal (94% sikerarány vs 77%).
Egy kettős vak vizsgálatban 248 megerősített gyomorfekélyben szenvedő beteget véletlenszerűen soroltak be a 4 csoport egyikébe, akik napi 150 mg cink-karnozin kivonatot vagy annak megfelelő placebót kaptak, vagy 800 mg cetraxát-hidrokloridot (nyálkahártya-védő szer) vagy annak megfelelő placebót kaptak. A vizsgálati gyógyszereket az endoszkópiával diagnosztizált gyomorfekélytől számított 1 héten belül kezdték el, és 8 hétig folytatták őket. A 8 héten belül a cink-karnozin csoport 75% -ánál jelentősen javultak a tünetek, szemben a cetraxát csoportban 72% -kal. Az endoszkópos gyógyulási arány 60,4% volt a cink-karnozin csoportban és 46,2% a cetraxát csoportban 8 héten belül.
Az karnozin öregedésgátló hatásainak kihasználására szolgáló tipikus adagolási ajánlás napi 1500—2000 mg. Autizmusban szenvedő gyermekek esetében az adag napi 800-1000 mg. Peptikus fekélyek és emésztési zavarok esetén a cink-karnozin adagja általában 75 mg naponta kétszer.
Az ajánlott dózisszinteken nincsenek káros hatások vagy gyógyszerkölcsönhatások.
FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT:A jelen blognak nem célja diagnózis felállítása...
Ez a blog nem alkalmas diagnosztizálásra, kezelésre vagy orvosi tanácsadásra. További információk. Ennek a blognak a tartalma kizárólag tájékoztató jellegű. Kérjük, hogy az esetleges orvosi vagy egészségügyi diagnosztizálással vagy kezelési lehetőségekkel kapcsolatban konzultáljon orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel. Az ezen a blogon szereplő információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsát. A blogban található – konkrét termékekre vonatkozó – állítások nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére.
