Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Az emberi szervezet több mint 50 hormont termel – ezek kémiai hírvivők, amelyeket az endokrin mirigyek állítanak elő. A hormonok a véráramban keringenek, és számos biológiai folyamatot szabályoznak, többek között a szaporodást, a növekedést és az energia termelését. Amikor a hormonok egyensúlyban vannak, egészségesnek érezzük magunkat, és energiaszintünk kiegyensúlyozott. Ha azonban kibillen az egyensúly, egészségtelennek érezzük magunkat, és energiaszintünk csökkenhet.
A hormonális egyensúlyhiánynak több oka lehet – a szervezet túl sok vagy túl kevés hormont termelhet, vagy a hormonok működése, illetve kiválasztása zavart szenvedhet. Az egyensúlytalanság hátterében gyakran életmódbeli tényezők állnak, mint például a mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, alváshiány vagy krónikus stressz, de lehetnek orvosi okok, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, vagy genetikai hajlam is.
A hormonális egyensúlyhiány gyakori jelei és tünetei:
A hormonháztartás természetes módon történő kiegyensúlyozása
elsősorban az egészséges étrenddel, a stresszkezeléssel és a megfelelő mennyiségű alvással kezdődik. Bizonyos vitaminok és táplálékkiegészítők – például a D-vitamin, a cink, az omega-3 zsírsavak, a B-vitaminok és a magnézium – a következő módokon segíthetnek:
Olvasson tovább, hogy megismerje azokat a természetes vitaminokat és kiegészítőket, amelyek segíthetnek a hormonháztartás kiegyensúlyozásában, és fedezze fel a hatékony, természetes megoldásokat hormonális egészségének támogatásához.
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, akárcsak az A-, E- és K-vitamin. "Napfényvitaminnak" is nevezik, mivel a bőr napfény hatására képes előállítani.
Az Egyesült Államok lakosságának több mint 40%-a D-vitamin-hiányos. Ennek oka többek között az, hogy sokan nem töltenek elegendő időt (naponta 15–20 percet) a napon. Emellett a légszennyezés is csökkenti a napfényhez való hozzáférést. A sötétebb bőrű emberek és az idősebbek kevesebb D-vitamint termelnek a napfényből.
A D-vitamin alapvető fontosságú a jó egészség szempontjából , számos szerepet tölt be a szervezetben: támogatja az immunrendszert, segít leküzdeni a vírusokat és baktériumokat. Az izmoknak szüksége van rá a mozgáshoz, a sejteknek a növekedés szabályozásához, az idegeknek pedig a test és az agy közötti kommunikációhoz. Emellett pozitívan hat a mentális és kognitív egészségre is.
A D-vitamin hozzájárul a csontok fejlődéséhez és fenntartásához, valamint segít megelőzni a csontritkulást. Fokozza a kalcium felszívódását a vékonybélben, és csökkenti annak kiválasztását a vesén keresztül. Emellett gátolja a parathormon (PTH) működését, amely elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból a véráramba.
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez is szükség van D-vitaminra. A pajzsmirigyhormonok olyan alapvető fiziológiai folyamatokat szabályoznak, mint az anyagcsere, a pulzusszám, az emésztés, a növekedés és a testhőmérséklet.
Bár nem világos, hogy pontosan hogyan befolyásolja a D-vitamin a pajzsmirigy működését, kutatások kimutatták, hogy a D-vitamin-kiegészítés segíthet csökkenteni a pajzsmirigy elleni antitestek szintjét, ezáltal védve a pajzsmirigyet. Egy metaanalízis szerint a Hashimoto-thyreoiditisben szenvedők jelentősen alacsonyabb D-vitamin-szinttel rendelkeztek.
Kutatások szerint a D-vitamin javíthatja az inzulinérzékenységet cukorbeteg személyeknél. Egy randomizált klinikai vizsgálatban a napi 4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedő cukorbetegek jelentős csökkenést mutattak a hemoglobin A1C szintjében, amely a hosszú távú vércukorszint egyik mutatója.
A D-vitamin szerepet játszik a szteroid- és nemi hormonok – például a tesztoszteron, az ösztrogén és a progeszteron – termelésében is. Egy 350 fogamzóképes korú nőt vizsgáló tanulmány összefüggést talált a D-vitamin szintje és a termékenység szempontjából fontos hormonok között. Egy másik metaanalízis arra utal, hogy mérsékelt napi D-vitamin-bevitel növelheti a meddő nők teherbeesési esélyét.
További kutatások összefüggést találtak a D-vitamin és a tesztoszteronszint között: a vér alacsony D-vitamin-szintje gyakran alacsonyabb tesztoszteronszinttel jár együtt. A D-vitamin-pótlás bizonyítottan növelheti a tesztoszteronszintet férfiaknál.
A D-vitamin hiánya növelheti a hőhullámok kockázatát – ez a hormonális egyensúlyhiány gyakori tünete a peri- és posztmenopauzában, amit az ösztrogénszint ingadozása okoz. Egy 210 posztmenopauzában lévő nő bevonásával készült vizsgálat kimutatta, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint összefüggésbe hozható a gyakoribb hőhullámokkal.
A D-vitamin ajánlott étrendi adagja (RDA) csecsemőknek naponta 400 NE, 1 és 70 éves kor között 600 NE (vagy 15 mikrogramm), 70 év feletti felnőtteknek pedig naponta 800 NE.
A D-vitamin elérhető önálló kiegészítőként, kalciummal kombinálva vagy multivitamin részeként. A D-vitaminos étrend-kiegészítők származhatnak növényi (ergokalciferol/D2) vagy állati forrásból (kolekalciferol/D3). A D3-vitamin hatékonyabbnak bizonyult, mivel jobban emeli a vér D-vitamin-szintjét és hosszabb ideig marad a szervezetben.
A D-vitamin biztonságos napi felső beviteli értéke felnőttek és 9 év feletti gyermekek számára 4000 NE (nemzetközi egység). A túlzott mennyiségben bevitt D-vitamin – különösen étrend-kiegészítők formájában – káros egészségügyi következményekkel járhat, ideértve a hányingert, hányást, izomgyengeséget, étvágycsökkenést, fájdalmat és a vesekőképződést. A rendkívül magas D-vitamin-szint toxikus hatásokat válthat ki, amelyek súlyos esetekben veseelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz, sőt halálhoz is vezethetnek. A D-vitamin-kiegészítők egyes gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphetnek, többek között az Orlistat nevű fogyókúrás szerrel, sztatinokkal (koleszterinszint-csökkentők), szteroidokkal, például prednizonnal, valamint bizonyos vízhajtókkal.
Magas dózisú D-vitamin kizárólag orvosi felügyelet mellett, meghatározott időtartamban szedhető. Ha úgy véli, hogy D-vitamin-hiányban szenved, konzultáljon kezelőorvosával és kérjen vérvizsgálatot a megfelelő adagolás meghatározása érdekében.
A cink egy esszenciális nyomelem, amelyből a szervezetnek kis mennyiségre van szüksége a homeosztázis fenntartásához és az optimális működéshez. Nélkülözhetetlen a növekedéshez, a fejlődéshez, a szaporodáshoz, valamint támogatja az immunrendszert, a bőr egészségét, és a sebgyógyulást. Emellett antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, ezáltal védi a sejteket a szabad gyökök okozta károsodástól. A cink szerepet játszik az ízlelés, a szaglás működésében, valamint a véralvadásban.
A hormonháztartás szempontjából a cink több hormon, köztük az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron és a kortizol működését és termelését is támogatja. Egy kutatás szerint az intravénásan beadott cink gátolta a kortizol, azaz a stresszhormon kiválasztását.
A pajzsmirigy és a reproduktív rendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen a cink. Egy kisebb tanulmány kimutatta, hogy a cinkpótlás pozitív hatással volt a cinkhiányos egyetemisták pajzsmirigyhormonszintjére.
A cink enyhítheti a policisztás petefészek szindróma (PCOS) tüneteit is, különösen azoknál a nőknél, akiknél problémák mutatkoznak a vérzsírok vagy a vércukorszint szabályozásában. Becslések szerint a fogamzóképes korú nők 5–10%-a szenved PCOS-ben. A PCOS-t a reproduktív hormonok egyensúlyhiánya okozza, és hatással lehet a nő szaporodási, anyagcsere-, mentális, általános egészségére és megjelenésére is.
A cink támogatja a menstruációs ciklus szabályozását a tüszőérés és az ösztrogénreceptorok működésének elősegítése révén. Egy összefoglaló tanulmány szerint a cinkpótlás javíthatja a PCOS tüneteit, enyhítheti az elsődleges dysmenorrhoea (fájdalmas menstruáció) okozta fájdalmakat, valamint csökkentheti a menopauzás panaszokat. Egy másik vizsgálatban azok a nők, akik napi háromszor 31 mg cinket szedtek a menstruáció előtti 1–4 napban, kevesebb fájdalmat és méhgörcsöt tapasztaltak.
Férfiaknál a cink hozzájárulhat a tesztoszteronszint egyensúlyának fenntartásához. Egy nyolc klinikai vizsgálatot és harminc állatkísérletet elemző áttekintés megállapította, hogy „a cinkhiány csökkenti a tesztoszteronszintet, míg a cinkpótlás javítja azt.” A kutatók szerint a mérsékelt cinkbevitel kulcsfontosságú az androgének (például a tesztoszteron) szintjének optimalizálásában, amelyek a izom- és csontfejlődést, a hangváltozást és a szexuális érés folyamatát szabályozzák.
Cinkhiány esetén férfiaknál előfordulhat impotencia és késleltetett nemi érés. Emellett a cink hozzájárulhat a prosztata méretének csökkentéséhez és a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) visszafordításához – ez egy olyan állapot, amelyet a tesztoszteron és az ösztrogén közötti egyensúlyhiány idéz elő.
A javasolt napi bevitel (RDA) 19 év feletti felnőttek esetében: férfiaknál 11 mg, nőknél 8 mg. A várandós és szoptató nők cinkszükséglete magasabb, akár napi 12 mg is lehet. A felnőttek számára meghatározott felső beviteli szint (UL) napi 40 mg. A túlzott cinkbevitel akadályozhatja a réz és a vas felszívódását, valamint hányingert és hányást is okozhat.
A legjobb természetes cinkforrás az osztriga, amely 3 uncia (kb. 85 gramm) adagban akár 32 mg cinket is tartalmazhat. Egyéb jó források: tengeri herkentyűk, baromfi és húsfélék. A növényi eredetű élelmiszerek – például gabonák, diófélék és hüvelyesek – kisebb mennyiségben tartalmaznak cinket. Ráadásul ezekből a növényi forrásokból származó cink rosszabbul szívódik fel, mivel fitátokat tartalmaznak, amelyek megkötik a cinket és csökkentik annak biológiai hasznosulását.
A cink étrend-kiegészítőként tabletta vagy szopogató tabletta formájában is elérhető. A legtöbb multivitamin-ásványi anyag készítmény része, és gyakran más ásványi anyagokkal – például kalciummal vagy magnéziummal – kombinálva is kapható.
Az omega-3 zsírsavak olyan egészséges zsírok, amelyek a sejthártyák részét képezik, és hormonok előanyagai. Segítik a sejtek megfelelő működését, csökkentik a gyulladást, és támogatják a mentális, kognitív, szív- és érrendszeri, valamint az endokrin egészséget. Az omega-3 zsírsavak hozzájárulhatnak a szív egészségéhez azáltal, hogy csökkentik az összkoleszterin-, az LDL ("rossz") koleszterin- és a trigliceridszinteket. Kutatások szerint az omega-3 zsírsavak hasznosak lehetnek a reumás ízületi gyulladás kezelésében is.
A hormonális egyensúly szempontjából az omega-3 zsírsavak eikozanoidoknak nevezett hormonok előanyagai, amelyek szerepet játszanak számos gyakori betegség megelőzésében és kezelésében. Segíthetnek a diszmenorrea (rendellenes menstruáció) enyhítésében azáltal, hogy növelik a gyulladáscsökkentő eikozanoidok (omega-3-ból származók) arányát a gyulladást elősegítő eikozanoidokhoz (omega-6-ból származók) képest.
Meddőségi problémákkal küzdő nőknél az omega-3 zsírsavakkal való kiegészítés elősegítheti a teherbeesést, mivel növeli a prosztaciklin és a tromboxán arányát – ez a két hormon az erek tágításában és szűkítésében vesz részt. Kutatások kimutatták, hogy az omega-3 bevitele a terhesség alatt jelentősen csökkentheti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.
Egyes nők számára, akik policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvednek, az omega-3 zsírsav-kiegészítés hasznos lehet. Egy metaanalízis eredményei szerint az omega-3 zsírsavak szedése javítja a hormonszinteket és csökkenti a krónikus gyulladást PCOS-es nőknél.
Egy, 67 PCOS-ben szenvedő nő részvételével készült tanulmány szerint 3 hónapig tartó omega-3 zsírsav-kiegészítés csökkentette a menstruációs ciklus hosszát, és javította a méhartériák véráramlását. Egy 325 nőpár (PCOS-sel rendelkező és anélküli nők) körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy azok a nők, akiknek omega-3 szintje a legmagasabb volt, 40%-kal kisebb valószínűséggel szenvedtek PCOS-ben, mint azok, akiknek a szintje a legalacsonyabb volt.
Bizonyos adatok arra utalnak, hogy az omega-3 kiegészítés más, nőket érintő egészségügyi problémák – például preeklampszia, szülés utáni depresszió, menopauzás tünetek, csontritkulás és emlőrák – megelőzésében is szerepet játszhat.
Az omega-3 zsírsavak három fő típusa: EPA (eikozapentaénsav), DHA (dokozahexaénsav) és ALA (alfa-linolénsav). Az EPA és a DHA elsősorban zsíros halakból és halolajból származik, míg az ALA növényi forrásokból, például diófélékből, lenmagból, kendermagból és chia magból. Kiegészítőként az omega-3 zsírsavak halolaj kapszula vagy folyékony halolaj formájában érhetők el, amelyek kanállal is fogyaszthatók. Növényi alapú kapszulák is kaphatók. A felszívódás javítása érdekében célszerű étkezés közben bevenni a halolajat.
Bár hivatalos RDA (ajánlott napi bevitel) nincs meghatározva az omega-3 zsírsavakra, az Egyesült Államok Orvostudományi Intézetének Élelmezési és Táplálkozási Tanácsa a következő megfelelő bevitelt (AI) javasolja: nők számára napi 1,1 gramm, férfiak számára napi 1,6 gramm. Az FDA szerint az EPA és DHA napi összesített bevitele ne haladja meg a 3 grammot, amelyből legfeljebb 2 gramm származhat étrend-kiegészítőkből.
Az omega-3 zsírsavak túlzott fogyasztása mellékhatásokat okozhat, többek között vérzékenységet, magas vércukorszintet, hasmenést, refluxot, fejfájást, hányingert, álmatlanságot és alacsony vérnyomást. Az omega-3 kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel, különösen véralvadásgátlókkal, például Warfarin és Coumadin készítményekkel.
A B-vitaminok elengedhetetlenek az egészséghez. Ez a nyolc vízben oldódó vitaminból álló csoport a következőket foglalja magában: tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), pantoténsav (B5), piridoxin (B6), biotin (B7), folát (B9) és cianokobalamin (B12). Ezekből a vitaminokból napi kis mennyiség szükséges ahhoz, hogy a szervezet sejtjei megfelelően működjenek és energiát nyerjenek a táplálékból.
Például a cianokobalamin (B12) elengedhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez. A folát (B9) elősegíti a sejtosztódás normál menetét, míg a piridoxin (B6) szükséges a neurotranszmitterek előállításához. A B-vitamin-hiány különféle egészségügyi problémákat okozhat, mint például vérszegénység, szív- és májproblémák, legyengült immunrendszer, hajhullás és fáradtság.
A B-vitaminok a hormonális szabályozásban is részt vesznek, különösen a B12, B6 és B3 vitaminok. Ezek számos hormon létrehozásában és lebontásában játszanak szerepet.
A B12-vitamin részt vesz az adrenalin és a kortizol – két stresszhormon – előállításában, amelyek a mellékvesékben termelődnek. Emellett támogatja a pajzsmirigy működését is. Kutatások kimutatták, hogy a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknél alacsonyabb a B12-vitamin szintje, mint azoknál, akiknél nincs ilyen probléma.
A B6-vitamin szabályozza az ösztrogénszintet, így kulcsfontosságú szerepet játszhat a nők hormonális egyensúlyában. Ezen kívül szükséges a triptofán szerotoninná történő átalakításához, amelyből melatonin képződik. A B6-ot a premenstruációs szindróma (PMS) és a menstruáció előtti depresszió kezelésére is javasolják. Egy kutatási áttekintés szerint napi legfeljebb 100 mg B6-vitamin bevitele valószínűleg kedvező hatású ezekben az állapotokban.
A B3-vitamin (niacin) részt vesz a nemi- és stresszhormonok előállításában, valamint fokozza a növekedési hormon kiválasztását. Kutatások szerint a PCOS-ben szenvedő nők esetében a megfelelő mennyiségű niacinbevitel segíthet az androgének – a férfias jellegek kialakításáért felelős szteroid hormonok – szabályozásában.
A B-vitaminok különféle élelmiszerekben találhatók meg, például húsban, baromfiban, tejtermékekben, halban, tojásban, leveles zöldségekben, valamint bizonyos dúsított élelmiszerekben. Kiegészítőként szedhetők multivitamin formájában, B-komplexként vagy különálló vitaminokként is. .
A felnőttek számára javasolt napi beviteli értékek (RDA) a következők:
Egyes B-vitaminokra még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat a hivatalos RDA meghatározásához. Azonban felnőttek számára a megfelelő napi bevitelre tett becslések a következők:
Nem minden B-vitaminnak van meghatározott felső beviteli szintje (UL), de a következőkre vonatkozóan vannak ajánlások:
A B-vitaminok túlzott bevitele mellékhatásokat okozhat, például álmatlanságot, hangulati ingadozásokat, idegkárosodást és emésztőrendszeri panaszokat.
A magnézium több mint 300 anyagcsere-folyamatban vesz részt. Szükséges a fehérje-anyagcseréhez, a DNS másolódásához és az RNS átírásához. Ez az ásványi anyag energiát termel, szabályozza a vércukorszintet, és biztosítja a szív és az idegrendszer megfelelő működését.
A kalciumhoz és a D-vitaminhoz hasonlóan a magnézium nélkülözhetetlen a csontok egészségének fenntartásához. Közvetlenül támogatja a csontképző sejteket, illetve közvetetten befolyásolja a mellékpajzsmirigy hormon működését, amely a csontátépülést serkenti.
A magnézium elősegíti az inzulin, az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, a DHEA és a pajzsmirigyhormonok termelését, szabályozását és kiválasztását. Emellett támogatja a mellékveséket, amelyek a stresszhormont, a kortizolt állítják elő.
Mivel a magnézium szerepet játszik a glükózanyagcserében, pótlása előnyös lehet 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia esetén. Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amikor a szervezet ugyan termel inzulint, de a sejtek nem reagálnak rá megfelelően.
Egy nagy meta-analízis kimutatta, hogy a magnéziumbevitel fordított összefüggést mutat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatával, vagyis a magasabb magnéziumfogyasztás csökkentheti a betegség esélyét. További kutatások szerint a magnézium-pótlás javította az inzulinérzékenységet azoknál a betegeknél, akik magnéziumhiányban és inzulinrezisztenciában is szenvedtek. Állatkísérletekben pedig a magnézium javította az inzulinérzékenységet és csökkentette az inzulinszintet idős cukorbeteg patkányoknál.
A vércukorszint szabályozásában betöltött szerepe miatt a magnézium segíthet a hormonális eredetű testsúlygyarapodás kezelésében. Egy vizsgálatban 60 PCOS-ben szenvedő nőnél a napi 250 mg magnézium 8 héten át csökkentette a testtömeg-indexet (BMI) és a tesztoszteronszintet.
Amennyiben a hormonális egyensúlyt krónikus stressz borítja fel, a magnézium támogathatja a helyreállítást. A magnézium segíti a mellékvesék működését, szabályozva a kortizol – a fő stresszhormon – kibocsátását. Befolyásolja a hipotalamusz-agyalapi-mellékvese (HPA) tengelyt, csökkenti a kortizol felszabadulását, és mérsékli az általános stresszválaszt.
Nők esetében a magnézium segíthet megelőzni vagy enyhíteni több hormonális problémát, különösen akkor, ha magnéziumhiány áll fenn. Kutatások szerint a magnéziumhiány összefügg a diszmenorrheával (rendszertelen menstruáció), PMS-sel, PCOS-sel, endometriózissal és termékenységi problémákkal. Egy kutatási áttekintés megállapította, hogy a magnézium-pótlás hatékonyabb volt, mint a placebo, fájdalomcsillapító igény csökkentése szempontjából PMS vagy rendszertelen menstruáció esetén.
Középkorú nők számára a magnézium segíthet a klimaxhoz kapcsolódó tünetek enyhítésében is, mint a hőhullámok, éjszakai izzadás, fáradtság, hangulatingadozások és álmatlanság. További kutatások kimutatták, hogy a menopauza utáni nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a magnéziumhiányra, amely növelheti a pajzsmirigy- és más hormonális zavarok kialakulásának esélyét.
A magnézium napi ajánlott bevitele:
A magnézium-kiegészítők felső tolerálható bevitelének határa (UL) napi 350 mg. A túlzott magnéziumbevitel mellékhatásai lehetnek a hányinger, hasmenés és görcsök. Nagyon magas dózisok szabálytalan szívritmust és szívmegállást is okozhatnak.
Magnéziumban gazdag ételek közé tartoznak a diófélék, magvak, sötétzöld leveles zöldségek, dúsított gabonafélék és hüvelyesek. Kiegészítőként a magnéziumot önállóan, más ásványi anyagokkal, például kalciummal kombinálva vagy multivitamin-minerál készítmény részeként is szedhetjük.
A magnéziumnak több különböző formája létezik, amelyek eltérő tulajdonságokkal és enyhén különböző hatásokkal rendelkeznek a szervezetben. Olvassa el ezt a blogot , hogy melyik a legmegfelelőbb az Ön számára.
A legtöbb ember számára előnyös lehet egy jó minőségű multivitamin szedése annak érdekében, hogy biztosítsa a szervezet számára szükséges tápanyagokat, és pótolja az étrendből hiányzó elemeket. Az alábbi csoportok esetében különösen hasznos lehet célzott étrend-kiegészítők alkalmazása a hormonális egyensúly támogatására:
Fontos megjegyezni, hogy az étrend- kiegészítők nem helyettesítik az egészséges étrendet. Elsődleges cél, hogy a szervezet tápanyagszükségleteit élelmiszerek révén fedezzük. Bizonyos ételek tele vannak tápanyagokkal, amelyek elősegítik a hormonok természetes egyensúlyát. Ugyanakkor a célzott kiegészítők segíthetnek pótolni a hiányokat, illetve támogathatják az egyéni egészségügyi célok elérését.
A szervezetben több mint 50 hormon található, amelyek alapvetően befolyásolják a test működését és a közérzetet. Bár a hormonháztartást számos tényező befolyásolja, Ön sokat tehet annak érdekében, hogy a szervezete megkapja a megfelelő tápanyagokat a hormonális egyensúly fenntartásához.
A fent említett vitaminokon és ásványi anyagokon túl egyéb étrend-kiegészítők is elősegíthetik a hormonok természetes egyensúlyát A gyógynövények, mint az ashwagandha, macagyökér, valeriana és vöröshere segíthetnek a női hormonális problémák – például PMS vagy menopauza – enyhítésében. A C-vitamin hozzájárulhat a női hormonális egyensúlyhoz és a mellékvese egészséges működéséhez. Egy jó minőségű probiotikum javíthatja a bélflóra állapotát, ami a hormonális egyensúly szempontjából is fontos szerepet játszik.
Mielőtt bármilyen új étrend-kiegészítőt elkezdene szedni, mindig konzultáljon kezelőorvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az adott készítmény biztonságos az Ön számára, és nem lép kölcsönhatásba az esetlegesen szedett gyógyszerekkel.
Referenciák:
FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT:A jelen blognak nem célja diagnózis felállítása...
Ez a blog nem alkalmas diagnosztizálásra, kezelésre vagy orvosi tanácsadásra. További információk. Ennek a blognak a tartalma kizárólag tájékoztató jellegű. Kérjük, hogy az esetleges orvosi vagy egészségügyi diagnosztizálással vagy kezelési lehetőségekkel kapcsolatban konzultáljon orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel. Az ezen a blogon szereplő információk nem helyettesítik az egészségügyi szakemberek tanácsát. A blogban található – konkrét termékekre vonatkozó – állítások nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére.
